Épp pattogatott kukoricát majszolok. Nem szoktam. De a Balcsi az más. Itt igen. Az uram épp a szomszédban a Fradi meccset nézi, én meg a cserépkályha előtt ülök és gépezek, ahogy dívik :o)
Istenien érzem magam, már rég volt ilyen jó. Ha lehetne, hazavinném a cserépkályhát. Mániákusan imádom a cserépkályhákat. Mikor a Betléri kastélyban voltunk Szlovákiában, rengeteg képet csináltam a cserépkályhákról.
Minden szobában más és más cserépkályha volt, az adott milliőhöz megfelelő. Nagyon szépek voltak, szerettem őket :) De (tudom, tudom, nem kezdünk mondatot de-vel) egyszerűen nem tudok betelni a meleget árasztó szerkezetekkel :o))))
Mindig fázom, és imádom a napsütést. A tengerparton is sokszor mindenki az árnyékban ül, és néz ki a fejéből, én pedig 50 faktoros krémmel vastagon bekenve, gumimatracon heverészve, lábamat a tengerbe lógatva napozok. Imádom, egyszerűen más szót nem találok rá.
Bár nem a nyár a kedvenc évszakom, hanem az ősz, mégis klassz, szeretem a meleget. Remélem, Rómában se fogok fázni... Mert ugye ez a blog mégiscsak Rómáról szól, így említést kell tennem ebben a bejegyzésben is eme nagyvárosról :o))))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése